Egy népszerű kanadai krimisorozat egy kötetét olvastam, a Holtan, hidegen (Dead Cold) című regényt. Louise Penny egy igazi nagy detektív figurát talált ki, Gamache főfelügyelő személyében. Kanadában játszódnak a könyvek. Békés, kissé idealizált kisvárosi környezetben, ahol sokat esik a hó, miközben Gamache főfelügyelő nyomoz és megoldja a rejtélyeket.
A nyomozó távol esik a detektíves sztereotípiáktól. Nem egy magányos alkoholista figura, hanem olyan, aki szereti a feleségét, boldog házasságban él, és az életuntság meg a kiégettség helyett inkább egy bölcs, megértő, emberszerető alkat. Semennyire nem szexista. Nem illik bele a zseniális és arrogáns nyomozói kategóriába sem, mert Gamache rendesen bánik az emberekkel. A beosztottaival is az, akik ugyan nem mindig tudják követni az észjárását, de segítik, tisztelik és tanulni akarnak tőle.
Lassan, sok finom részletet megmutatva bontakozik ki a cselekmény.
A Dead Cold egy lelkizősebb krimi, és jól esik elmerülni benne. A szereplők könnyedén viccelődnek egymással, Gamache gondolkodik, a hó esik, az olvasó meg közben Louise Penny rajongóvá válik.
A Gamache sorozat kicsit olyan világot mutat be, mint a Gyilkos sorok barátságos szomszédsága. Leülhetsz olvasni egy bögre kakaóval, és annak ellenére, hogy a történetben valakit megöltek, mégis visszatér egy kicsit az emberekbe vetett hited. (A regénybeli Three Pines egy kitalált, idealizált helyszín, amihez valós helyek adták az inspirációt.)
Összesen két regény kapható magyarul a sorozatból, a másik a Csendélet (Still Life) című.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.